Ma egy nagyon különleges nap van, az egyik kedvenc napom és remélhetőleg a ma még inkább a szívembe vésődik. Ma, augusztus 1-én van a warszawa-i felkelés kitörésének 72-ik évfordulója. Ismét következik a "hogy ne mindig csak hülyeségeket hordjak itt össze" rész:
1944. augusztus 1-én délután 5 órakor kezdődött a warszawa-i felkelés a megszálló németek ellen. A lázadást egy földalatti lengyel szervezet, az Armia Krajowa irányította. (Ők, az a szervezet, akiknek a P-betűből induló, de W-ben végződő jelképét sok helyen láthatod a városban.) Céljuk az volt, hogy még a szovjet csapatok megérkezése előtt felszabadítsák a fővárost. A felkelést azonban október 2-án, azaz 63 nappal a kirobbanását követően a németek végleg leverték. Miután a kis náci bajszos ember tudomást szerzett a történtekről, parancsot adott a lakosság teljes kiirtására és arra, hogy minden még álló épületet robbantsanak fel a városban. Amikor 1945. január 17-én a Vörös Hadsereg átkeltek a Wisła-n, már a belváros (Śródmieście) közel 100%-a a földdel volt egyenlő. A német megszállás alatt (1939–45) megközelítőleg 700 ezer warszawa-i lakos halt meg.
Minden év augusztus 1-én pontosan 17:00-kor (a "W-órában") a belvárosban megszólalnak a légvédelmi szirénák és a város egy percre megáll. Megállnak a buszok, villamosok, autók, nem mozdulnak a járókelők, a padokon üldögélők felállnak, még talán a szél sem fúj egy percig...
https://www.youtube.com/watch?v=ykBTvP6ZX9s
Ma ennek a fantasztikus eseménynek lehetek a részese, ha az égiek is úgy kívánják. Évek óta várok erre a napra.
Do widzenia
