MobilFónia
2017. július 22. írta: zuziainwarsaw

MobilFónia

Miért van az, hogy az idő előrehaladtával egyre csökken a mobiltelefonok élettartama? Én - bár ezt kutatásokkal még nem támasztottam alá - a világ egyik legmaradibb embere vagyok. Már az is meglepő, hogy belefogtam a blogírásba és nem levelet írok a történésekről, vagy szórólapokat osztok egy forgalmas kereszteződésnél rövid történetekkel. Alapos utánaszámolás segítségével fényt derítettem a tényre, miszerint 16 éve rendelkezem mobiltelefonnal és ez idő alatt 6, azaz HAT készüléket fogyasztottam el. Figyelem, fényképes bizonyítás következik a kezdetektől, napjainkig:
mobil.jpg

Mivel - bár ezt egy amatőr szemlélő valószínűleg egyből kiszúrta - sosem érdekelt különösebben, hogy hány pixellel tudom pofán-szelfizni magam, vagy milyen gyorsan tudok letölteni egy olyan alkalmazást, ami nagyon menő, de úgysem használom soha. A telefonjaimat mindig a legalapvetőbb praktikus tulajdonságaik alapján választottam. Amikor nemrégiben a Májkroszoft mobiloktól megvonták a Fészbuk applikáció lehetőségét, hirtelen felindulásból éltem is a felsorolással, hogy mik a számomra fontos ismérvei egy jó készüléknek. A gond az, hogy olyan ismerősökkel osztottam meg a problémám, akik könnyű szerrel mobilra, vagy egyéb kütyüre költik egy négytagú család havi teljes bevételét, akik egyébként London egy jobb negyedében élnek és mindkét szülő felsővezetőként dolgozik. Nos, a második pontnál, közvetlenül, a "lehessen róla telefonálni"-t követő, "lehessen vele SMS-t írni"-nél olyan magas hangon kaptam a képen röhögést, hogy szinte elszégyelltem magam. "Ki ír manapság SMS-t? Ájfonról simán tudunk ingyenes üzeneteket küldeni egymásnak." Jó, én is tudok Váccápon és Vájberen üzenni az ismerőseimnek, amennyiben van netem. Ha pedig épp üzleti ügyben keresnek és nem tudom felvenni, akkor küldök válaszul egy hagyományos üzenetet, hogy jelezzem, később visszahívom az illetőt. Tehát az SMS-nek igenis van létjogosultsága, de nem ezért kezdtem el a panaszkodást. A gond az, hogy jelenlegi telefonom haldoklik, ezért sajnos új után kell néznem. El is kezdtem az amúgy nem egyszerű keresési folyamatot és itt rá is térhetünk arra, hogy mik az igen alacsony elvárásaim, nekem, buta, maradi fogyasztónak egy mobiltelefonnal kapcsolatban: 

1.) a már korábban említett: lehessen róla telefonálni - Ez nem hiszem, hogy magyarázatra szorul.

2.) lehessen vele SMS-t írni/küldeni - Itt jön az ájfonos felnevetés.

3.) Figyelj, ez nagyon fontos: beférjen a zsebembe! - Na, itt már a telefonok döntő többsége kiesett a játékból, ugyanis akkora kijelzőket csinálnak, hogy az már simán elmenne tévének. Ha nagy képernyőt akarok nézni, akkor ott a laptop. Minek óriás méretben nézni, hogy "Bejövő hívás: Mancika", vagy "Új szöveges üzenet Pista-tól: Hozz tejet hazafelé!"?!

4.) felvegye a töltést - Életből vett példa, ugyanis a jelenlegi telefonom haldoklásának ez az oka. 

5.) ne merüljön le az akksi minden egyes nap - Tényleg nem használom sokat a telefonom, sőt, erőszakkal elkobzom azokét, akik a jelenlétemben nyomkodják ahelyett, hogy beszélgetnének velem. Vadidegenek ez alól kivételek - azért én sem vagyok pszichopata. 

6.) ha egyszer leejtem, ne törjön azonnal szilánkosra, vagy legyen használhatatlan - Márpedig leejtem, nem is egyszer. Ez biztos. Épp ezért jön az utolsó és ezzel szinte minden mobilt kizáró indok:

7.) ne kerüljön többe 50 000 Ft-nál! - Ez hosszabb kifejtést igényel.

Egyszerűen fizikai fájdalmat érzek, ha csak eszembe jut, hogy ennél többet adjak ki egy mobilért. Sosem tettem és ameddig csak lehet, igyekszem tartani magam ehhez. Mivel átlagosan két és fél évente kell telefont cserélnem, semmi értelme ennél többet kiadni egy olyanért, ami ugyanennyi ideig bírja, de jobb a kamerája, vagy mit tudom én (tudod, fent említett pofán-szelfizés és lópikula). Ha számítógépet, vagy fényképezőt akarnék, akkor azt vennék, nem pedig mobilt. Ilyen egyszerű. Aki ezen az amúgy nem kis összegen megbotránkozott, az tegye a szívére a kezét és mondja ki hangosan, hogy baromságokat beszélek, mert az ő telefonja sokkal drágább volt, teszem azt, dupla árú és így kétszer annyi ideje használja, azaz legalább 5 éve, hiba nélkül. Tessék csak, jöhet az ellenvélemény! Ne sajnáljátok! Küldjétek csak a komment-eket, hogy bezzeg a Tiétek 5 és fél éves, neve is van és a születésnapját is ünnepelitek, ráadásul még csak nem is került sokszorosába a diplomás luxemburgi minimálbérnek! Nem azért nem kapok majd sok visszajelzést, mert csak 2 ember olvassa ezt a post-ot, hanem azért sem, mert a legtöbb 'divatkövető' még akkor is lecseréli a készülékét, ha annak semmi baja nincs, pusztán azért, mert a másik most jött ki és egy hangyaf@sznyit többet tud a jelenleginél. Egyrészt ez iszonyatos környezetkárosítás, másrészt pedig egyáltalán nem pénztárcabarát. Annyiszor látni az utcán külsejére igénytelen, látszólag a DE jövedelmi státuszba tartózókat, akik több százezres mobilokon pötyögnek, amit természetesen részletre vettek és villanyszámlára ugyan már nem futotta a hónapban, de ájfon az van. Egy kérdésem van csak hozzájuk, egyetlen szó, amivel az egész panaszkodásomat is kezdtem: miért?

Do widzenia

A bejegyzés trackback címe:

https://zuziainwarsaw.blog.hu/api/trackback/id/tr2112532623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Athos0314 2017.07.31. 20:31:42

Szerintem már nem is gyártanak kis telefonokat. Konkrétan hamarabb találtam nagy zsebű nadrágokat, mint kis telefont. Pipa! És minél gyengébb a kamera annál, alacsonyabb felbontásban tudom megörökíteni magamat, ami lássuk be egyrészt így mindenkinek sokkal jobb, másrészt nem csinálom érthető okokból. De igazából ez sem csöng soha, csak ha leejtem. Sajnos nem a telefonon múlik, hogy nem hív senki :)
süti beállítások módosítása